Köztudott, hogy a vadállatok vonulnak, túrnak, taposnak, ásnak, vakaróznak, össze-összecsapnak, és ha ez épp a vetéseken történik, kárt okoznak a kultúrnövényekben. Hogy mi dolgunk nekünk ezzel ilyenkor, tél végén, a tavasz kezdetén? Több, mint azt elsőre gondolnánk! A gyenge tél miatt ugyanis aktívabbak a vadak, és ennek az őszi vetés, illetve a kint telelő állatok láthatják kárát. Noha bizonyos mértékig tűrnünk kell az általuk okozott gondokat, és amolyan járulékos veszteségként tekinthetünk a tevékenységükre, elérkezik az idő, amikor mentenénk a helyzetet. Például villanypásztor rendszerekkel, vadaknak szánt vetésekkel, riasztókkal. Szakértőnk, Török András erdőmérnök most ismerteti a lehetőségeket.
Az utóbbi évtizedekben hozzászokhattunk ahhoz, hogy az időjárás egyre megfejthetetlenebb. Hiába tanultuk meg nagyapáinktól, hogy mivel jár, ha a medve meglátja az árnyékát, mit jelent az, ha a diófának sok a termése, vagy az, ha a fecskék alacsonyan repülnek, ma már nem igazán hihetünk a népi időjóslásban.
Napjainkban ugyanis az időjárás a globális felmelegedés hatására egyre szélsőségesebbé válik, és emiatt egyre kiszámíthatatlanabb is. Ez a növénytermesztési ágazatot rendkívül megviseli, hiszen nehezednek a vetési időszak körüli teendők: van, amikor a szárazság akadályozza már a vetést megelőző munkálatokat, máskor meg az őszi csapadék hátráltatja az embert – avat be munkatársunk, Török András erdőmérnök, a Nexon szakértője.
Arról nem is beszélve, hogy a vetési munkálatok milyen sok gonddal-bajjal járnak, fűzi hozzá kiemelve, hogy a vetés tulajdonképpen az előveteménnyel kezdődik el. Elő kell készíteni a talajt a kultúrnövényeknek, és ez nagyfokú figyelmet igényel. Az őszi kalászosok közül a búza és az árpa nagyon igényes arra, hogy mi termett előtte a földben, velük szemben a tritikálé és a rozs azt is tolerálja, ha 2-3 évig vetik ugyanarra a területre.
És itt még nem ér véget a munka: később, ha az elővetemény szármaradványait sikerül letakarítaniuk, figyelhetnek a tápanyag-utánpótlásra: a földterületeknek nitrogénre, foszforra, káliumra van szükségük, így a trágyázás elengedhetetlen, ez segít a talajnak felkészülni a téli hónapokra, és teszi lehetővé a későbbiekben a gabonaállomány fejlődését – részletezi szakértőnk.
Hozzáteszi, még csak ezután következik a talajművelés. Van, aki szánt, más forgatásos földművelést végez, és olyan is akad, aki csak fellazítja a talajt, de ez a lényegen nem változtat: a kultúrnövényeknek egységes területre van szükségük, hogy semmi se hátráltassa őket abban, hogy szárba szökkenjenek.
Ha a gazda elvégezte az előkészítést, kezdetét veheti a tulajdonképpeni vetés, amikor is szeptembertől októberig azon ügyködhet, hogy az állomány a földbe kerüljön. Még éppen időben, mert ha túl korán kerülne föld alá, a tél alatt befülled, ha meg túl későn, akkor nem tud kellőképpen megerősödni, mire a nagy fagyok beköszöntenek.
Annyi a tennivaló, és olyan sok mindent kell szem előtt tartani, hogy csöppet sem hiányzik, hogy télen, amikor ideális esetben egy kicsit hátradőlhetne, megpihenhetne, ugyancsak vizslatnia kelljen a földterületeket – részletezi Török András, akinek meggyőződése, mivel egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, az megzavarja a vadak mozgását.
A vadak télen sem pihennek: ásnak, túrnak, kárt okoznak
A vadállatok enyhe tél idején nem húzódnak vackaikba, nem bújnak el, hanem folytatják táplálékkereső mindennapjaikat. Annyi különbséggel, hogy több energiát emésztenek fel, mint a meleg évszakokban, mert nem lassulnak le, emiatt az energiafelhasználásukon sem csökkentenek. És sokkal zavartabbak is.
„Rajtuk is megfigyelhető, akárcsak az embereken, hogy a hirtelen bekövetkező hőmérsékletingadozások hatására szinte megbolondulnak. Rendszertelenül járnak a földterületeken, alig alszanak, táplálékért ásnak, túrnak, kutatnak és egyre több kárt okoznak a gazdáknak. Ugyanis mindig valami újat keresnek: frisset, táplálót, amit éppen meglátnak vagy megkívánnak” – fűzi hozzá kiemelve, hogy ebben igazán könnyű dolguk van, mert a fagypont feletti hőmérséklet lazán tartja a talajt, és mivel nem hull a hó, így könnyen hozzáférnek a friss vetéshez, rügyekhez.
Fel kell tűrni az ingujjakat
Tény, hogy késő tavasszal, amikor már jó az idő és növekedésnek indul a termény, sokkal nagyobb az okozott vadkár mértéke, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy télen is egyre több a zűrzavar a földterületeken. Minél nagyobbra nő a növény, annál kevésbé bántják. A vadak a növény szárat nem is kedvelik, és aratást követően szinte el is tűnnek az adott földterületekről, de a fiatal sarjadzók édesek, lédúsak, azok egy részének esélye sincs a túlélésre.
Még ha az összterületeket nézve nem is okoznak kiemelkedő mértékű károkat, azért még éppen annyit igen, hogy azzal bosszúságot okozzanak a gazdának. Hiszen tevékenységük árt a földnek, árt a vetésnek, de még a kint lévő villanypásztor rendszereknek is.
És roppant idegesítő, mert télvíz idején a nagy hóban a gazda legalább látja, hogy merre járnak, hol találnak maguknak ennivalót, de ilyenkor, amikor se hó, se sár, csak találgathat, hogy legközelebb hol fognak garázdálkodni, és általában már csak az utánuk maradt kár jelzi, hogy ott jártak, felforgatták a munkáját.
„Az erdők fáinak termését is megdézsmálják, makkot, bükkmakkot esznek, és ha az elfogyott, a mezőgazdasági területek terményeit veszik célba. Természetesen a vad sem hibás, hiszen a klímaváltozás miatt egyre melegebb az idő, nincs igazi tél, nincs pihenése, nincs megfelelő mennyiségű tápláléka, rákényszerül arra, hogy az aktívan töltött idő alatt a túlélésért küzdjön” – magyarázza kollégánk, majd hozzáteszi, ez tulajdonképpen a felborult egyensúlyról szól, amihez alkalmazkodnunk kell.
Megoldás lehet a NEXON villanypásztor rendszer
Török András hangsúlyozza, nehéz a megoldáskeresésben egységes álláspontra jutni. De tény, hogy ilyen helyzetekben a villanypásztor rendszer télen is jó választás lehet. Vannak gazdák, akik szerint a villanypásztor rendszer csak tovább hátráltatja a munkafolyamatokat, mert korlátozza őket a mozgásukban, és megnehezíti a vegyszerezést, a gyomirtást, mert bekerített földterületen nehezen mozognak a mezőgazdasági gépek – de ilyen helyzetben fontos mérlegelni.
Ha a friss terményre igényt tartanak, munkatársainkkal közösen kitalálhatnak és kiépíthetnek egy jól működő rendszert. A Nexonnak ugyanis fontos, hogy a gazdákat minél inkább tehermentesítse, és a problémákra megoldást nyújtson.
„Tudjuk, hogy a legtöbb gazda akkor használ télen is villanypásztort, ha olyan állatot tart, ami jól bírja a hideget. A juhok és tehenek általában istállóba kerülnek ősszel, mert ha nincs is már annyira hideg odakint, annyi tápanyagot úgysem találnának a földterületeken, ami kielégítené a szükségleteiket. Nem mondjuk azt, hogy az enyhe tél révén keletkező vadkár csak villanypásztorral előzhető meg” – részletezi szakértőnk, akinek meggyőződése, a 6. generációs BeastShock GPS okos villanypásztorunk jó választás lehet azoknak, akik úgy döntenek, megóvnák a kultúrnövényeiket.
Ez a vízálló, telefonon keresztül távolról irányítható készülék lehetővé teszi, hogy a gazdák az otthonuk kényelméből felügyeljék a földjeiket. Az intelligens BeastShock 6th GEN impulzusgenerátor GPS helyzetkövetéssel rendelkezik, okostelefonon, applikáción keresztül figyelhető, illetve vezérelhető, amely idő- és költségmegtakarítás szempontjából is hatékony, hiszen nem igényel napi ellenőrzést. Emellett egyszerűen telepíthető, csupán mobilhálózati lefedettség szükséges hozzá.
Fontos szem előtt tartani, hogy a mezőn, ahol nincs elérhető áramforrás, a villanypásztor rendszerek napelemekről és akkumulátorokkal működhetnek. Azonban ősszel és télen, amikor kevesebb a napsütés, a napelemek nem tudják maximálisan feltölteni az akkumulátorokat, így a rendszer energiatermelése csökken. A napelem kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy az eszköz gyengébb fényviszonyok mellett is képes legyen tölteni, és legalább 100W teljesítménnyel rendelkezzen, mivel a kisebb teljesítményű napelemek nem biztosítanak elegendő energiát, különösen télen.
A villanypásztor impulzusgenerátorának energiafogyasztása általában a készülék teljesítményének megfelelően alakul: például egy 10J-os impulzusgenerátor körülbelül 10W-ot fogyaszt óránként. Ha a napelem nem elég erőteljes, és az akkumulátor kapacitása kicsi, akkor gyorsan lemerül az impulzusgenerátor, ami problémákat okozhat. Emiatt célszerű egy plusz akkumulátort is biztosítani, hogy a rendszer hosszabb ideig működőképes maradjon.
Szerencsére nálunk is megtalálható a célnak megfelelő, 100W-s napelem , méghozzá szabályzóval. Ez a rendszer szerelésre kész, 12V rendszerekhez megfelelő, stabil töltőárammal rendelkezik, PWM töltésszabályozóval, 10A 12V/24V tulajdonságokkal. A csatlakozásai el vannak készítve, csupán annyi a teendő vele, hogy a két piros és fekete csipeszt a telep akkumulátorának a csatlakozóira kell csatlakoztatni, és azonnal tölt. Vízálló kivitel.
Munkatársunk ugyanakkor azt is jó ötletnek látja, ha a tavasszal a gazdák vadföldeket alakítanak ki. Azaz olyan területeket hoznak létre, amiket a vadállatok számára vetnek be, hogy meglegyen számukra is a kedvelt betévő, így nem garázdálkodnak az igazán nagy vetéseken. Ráadásul télen etetni is lehet a vadakat, ezt általában vadásztársaságok végzik. Minden azon múlik, hogy a gazda mennyire engedékeny, türelmes.
És az sem gond, ha megelégelte a helyzetet! Ha ön tapasztalt vadkárt az őszi vetésekben, forduljon hozzánk bizalommal, hogy jövőre ne kelljen emiatt is idegeskednie. Mi itt vagyunk, és segítünk!